A Duna örvényes
Tévhit: A Dunán nagy örvények vannak, ezért veszélyes rajta vizitúrázni.
A valóság: A Duna az egyik legbiztonságosabban evezhető folyónk.
A Dunán nincsenek hajókat elnyelő, egyik pillanatról a másikra kialakuló és eltűnő óriás örvények, hegymagasságú hullámok, hajókra felcsavarodó 30 méteres óriáspolipok, de mégcsak kenukat komplett felszereléssel, négy személlyel elnyelő cetek sem. Mégcsak dugó sincs a fenekén, amit ha egy óriás kihúz, akkor az örvénylő víz szürcsölve tűnik el a Styx-szel egyesülve az alvilágban. Sajnáljuk.
Ilyen tévhiteket csak olyanok terjesztenek, akik nem ismerik közelről a Dunát, és már nem emlékeznek a középiskolai földrajz tanulmányaikra. Következzék tehát egy kis tudomány-frissítés a folyókról!
A fenti tipizálások szerint a Duna magyarországi szakasza középső jellegű, váltakozóan ZW-A és nagyon kevés helyen ZW-B nehézségi szintű síkvíz.
A Duna magyarországi medre Budapest belvárosánál a "legszűkebb", mindössze 350 méter. Itt a vízsebesség a kisebb mederkeresztmetszet miatt felgyorsul. Ez sem okoz "örvényveszélyt", de a jelentős hajóforgalommal együtt már nagyobb odafigyelés és felkészülést igényel. Ezen a 31 km-es budapesti szakaszon mi gyerekcsoportokkal csak nagy elővigyázatossággal, a vízirendészettel egyeztetve evezünk.
Tehát kijelenthetjük: a Duna biztonságosan evezhető, örvényeket nem találunk rajta.